Mi az OKJ?

okjAz OKJ egy betűszó, mely az Országos Képzési Jegyzéket rövidíti. Ide tartozik minden olyan képzés, mely Magyarországon hivatalosan megszerezhető és államilag elismert. Régen ez a lista közel 900 képzést tartalmazott, de 2008-ra a szám körülbelül a felére redukálódott, hiszen bizonyos képzéseket összevontak és bevezették a moduláris rendszert, aminek következtében könnyebb és gyorsabb az átjárhatóság az egyes szakmák között és könnyebben képezhetjük át magunkat. 

Az OKJ képzéseket érintő több jogszabály is érvényben van, ezeket érdemes alaposan áttanulmányozni, mielőtt döntenénk egy képzés mellett. A jelenleg hatályos alapvető jogszabályok a következők:

* Az 1993. évi LXXVI. törvény 57. szakaszának 3. bekezdése

* A 2005. évi CXXXIX. törvény 11. §-a és 32. §-ának 2. és 3. szakasza. 

* A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről.

 

A kormányrendelet 1. számú rendelete tartalmazza azt, hogy az OKJ-ben milyen adatoknak kell kötelezően szerepelniük. Ezek a szakképesítés azonosító száma, a szakképesítés köre és a szakképesítés megnevezése, a szakmacsoport, a jegyzékbe kerülés éve, a maximális képzési idő, hogy iskolarendszerben oktatható-e, a FEOR száma, a szakképesítésért felelős miniszter.

 

„(5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kétszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.”

– A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

Az említett kormányrendelet mellékletében lévő táblázatban feltűnően kevés a több éves képzés, amiből arra lehet következtetni, hogy az OKJ nem teljes körű, azaz a nappali képzés keretében szerezhető végzettségek, szakképesítések itt nem lelhetőek fel minden esetben. Erre utal a szakképesítés megnevezéséhez kapcsolódó kevés kimeneti 55-ös (felsőfokú érettségivel) és 61-es (felsőfokú felsőfokúval) kód is. Ez utóbbinak bemenete lehetne az 55-ös kód (pl. nem található orvos-mérnök, mérnök-közgazda stb.); ez azt is jelentheti, hogy kevés a felsőfokú képzettséget igénylő továbbképzés Magyarországon.